Álmaim háza: Kizárólag olyan könnyűszerkezetes készházak épülhetnek, melyek minősítéssel rendelkeznek

Könnyűszerkezet, vagy maradunk a "kőkorszak"-ban?

Hatalmasat fejlődött az építkezés a kezdetektől mostanáig. Óriási a különbség az építkezési módok, szokások között a világ különböző területein. Egy azonban tény: a családi házak vonatkozásában a világon átlagosan 60-70 % az aránya a könnyűszerkezetes építkezésnek.
Nyugat európai országokban, (pl. Svájcban) még ennél is magasabb, több mint 70 %. Hazánkban is egyre többen választják ezt a rendkívül költség kímélő, emberközpontú, egészséges élőhelyet nyújtó, és minden paraméterében kiváló minősítéssel rendelkező módot. Akik ilyenben élnek, megtapasztalhatják azt, hogy mit jelent, mikor a házunk szolgál minket, és nem mi a házunkat. Környezetbarát, egészséges, kiváló energetikai minősítésü, kis fenntartási költségű, gyönyörű, és olyan, amilyet megálmodik magának.
Tüzihorganyzott acélváz, és a legmodernebb hőszigetelési technikák teszik lehetővé azt a rendkívüli tartósságot, és kis energiaigényt, ami ezeket a meglepően gyorsan elkészülő otthonokat jellemzi!
Ismerje meg Ön is, milyen előnyöket élvez, aki egy ilyen házban élhet!

Ha az építési engedélyre benyújtott tervdokumentáció nem tartalmazza a készház minősítését, akkor az engedélyt meg kell tagadni – hívja fel a figyelmet Fegyverneki Sándor országos főépítész az építési hatóságoknak írt levelében.
A könnyűszerkezetes házak vagy a helyszínen készülnek – leginkább fa, ritkábban fém vázzal -, vagy pedig üzemben – panelekként – előregyártják. Ez utóbbit nevezik készháznak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretében működő könnyűszerkezet építő tagozat évek óta szorgalmazza, hogy csak bevizsgált – minősített – készházakat lehessen forgalmazni. Ez nem csak a gyártók, hanem a megrendelők érdeke is – mutatnak rá.

Kárpáti József tagozati elnök az MTI-nek elmondta: az eddigi vitákra, félreértésekre tesz pontot a főépítész levele. A szakma már régóta szorgalmazta, hogy csak megbízható technológiával készült házra adjon a hatóság építési engedélyt. A levél – bevezetője szerint is – az egységes jogalkalmazást segíti.
Egy – három miniszter által jegyzett – 2003. évi rendelet tartalmazza az építési termékekkel kapcsolatos követelményeket. Ezek műszaki specifikációit szabvány, vagy építőipari műszaki engedély (ÉME) tartalmazza. A téglára van szabvány, de a könnyűszerkezetekre nincs, így arra ÉME engedélyt kell szerezni, amit Magyarországon az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit (ÉMI) Kft. ad ki. Az engedély az adott fal- és födémszerkezetre – mint építési rendszerre – szól, így abból bármilyen alaprajzú ház építhető. Az ÉME például leírja, hogy milyen a fal rétegrendje, miből épül fel. Ha a gyártó ezeken változtat, akkor új ÉME-t kell kérnie.
A tavaly májustól hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat pedig azt írja elő, hogy könnyűszerkezetes épületet csak akkreditált intézetben bevizsgált szerkezetből lehet építeni. A vizsgálat itt – értelemszerűen – tűzvédelmi vizsgálatot jelent, amelynek eredménye a Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI). Az ÉMI ezt is elkészíti, és a minősített szerkezeteket a honlapján közzéteszi.
Az építési engedély kérésekor csak az ÉME első oldalait kell beadni, ezeken szerepel a termék tulajdonsága, valamint az, hogy meddig hatályos a dokumentum. Aki ezt nem csatolja, attól az építési hatóság megtagadja az engedélyt – tartalmazza az országos főépítész levele.